12.fejezet

Alice mellé ültem, aki elég mérgesen nézett rám.



-Alice, mi a baj??-kérdeztem, de sejtettem hogy arról van szó, hogy látott vámpírként a látomásában

-Bella!! Nagyon nagy baj van!! Edwarddal beszéltél??-kérdezte

-Háát ... igen beszéltem vele...-mondtam akadozva



Ekkor kitépett egy lapot a füzetbe majd írni kezdett rá : "-Valaki figyel téged, és vámpírrá akar változtatni, vagy lehet hogy meg akar ölni!!... Még nem tudjuk, de nem szabad hogy ez megtörténjen!!! Ugye te sem akarod??-visszaírtam:"-Alice, nem tudom honnan jött az a látomás, de ha átváltoztatna és olyan lennék mint ti,...én akkror lennék boldog... Nem akarok törékeny kis ember lenni!! Vámpír akarok lenni!! - vissza küldtem neki



-Bella!! Ezt majd szünetben megbeszéljük!!-mondta ellenkezést nem tűrő hangon Alice



Erre én csak biccentettem. Vajon tényleg át fogok változni?? Én át akarok!! Edwardot is sokszor kértem, hogy változtasson át, de ő nem akart, biztos azért mert nem szeretett annyira, sőt nem is szeretett. El is hagyott, ezzel is jelezve hogy már nem szeret. Mit áltatom magamat, én még mindig tiszta szívből szeretem, de gondolom Nataliet átváltoztatta elsőkérésére, mert... szereti. Gondolataimból a csengő csöngése rángatott vissza.



-Gyere!!!-szólt Alice

-Menjünk-egyeztem bele



Bementünk egy terembe, ami üres volt. Majd Alice elkezdte a prédikációját a vámpírság ellen.



-Bella, ...te nem változhatsz át! Én nem engedem!! És Edward sem!!

-Alice! Nem szólhatsz bele az életembe, sem Edward!! Ha valaki át akarna változtatni én... akarnám-nagyon rosszul esik hogy veszekeszünk egy kis semmiségen Aliceszel

-Bella! Itt nem arról szó, hogy nem akarom, de akkor mi lesz Charlieval és Reneevel??... Megígérted Charlienak, hogy meglátodatod, vámpírként nem mehetnél a közelébe, fóleg a vörös szemekkel,... rá is támadhatsz...-tájékoztatott idegesen Alice

-Alice! Kérlek ... ne veszekedjünk! Tudod hogy szeretlek-már a sírás határán voltam, a hangon remegett

-Sajnálom Bella!! De meg kell értened engem is!! Én szeretném, hogy vámpír légy, mert akkor örökre te lennél a legjobb barátnőm, de Ed...-itt félbeszakítottam

-De Edward már nem szeret !! Tudom!!-mondtam mikor becsengettek

-Bella, én nem ezt akartam mo...-megint félbeszakítottam a mondanivalóját

-Menjünk órára, nem szeretnék elkésni-mondtam Alicenek



Az órák szörnyű lassúsággal mentek. Azt hittem hogy itt fogok megöregedni... Elköszöntem Alicetől, majd megvártam a kocsimnál Mollyt. Beszálltunk a kocsiba és irány haza...



-Ma megyünk melózni?-kérdezte Molly

-Jah, muszály , valamiből élni is kell-erre elmosolyodott

-Mire kell menni?-kérdzete Moly

-Háát... azt hiszem... 3óra... szóval van még... 1és fél óránk-mosolyogtam rá, bár semmi kedvem nem volt melózni, de ha muszály, akkor muszály



Öt perc alatt haza is értünk. Megkajáltunk és elkezdtünk készülődni. Amikor kinéztem az ablakon, láttam valakit, de amint jobban megfigyelhettem volna, eltűnt. Nem nagyon foglalkoztam vele. A munka most előrébb való!!



-Indulhatunk??-kérdezte Molly

-Persze, menjünk...-válaszoltam



Bevágódtunk a kocsiba, és elindultunk. Negyedóra alatt odaértünk a plázához, de megint megpillantottam, azt az ismeretelent fiút. Most jobban szemügyre vettem. Izmos, fekete szembelógó haj, magas. Olyan mintha már nem egyszer összefutottam volna vele: a suliban, az utcán... aztán eltünt.



-Bella, mi lenne ha indulnánk végre??-kérdezte Molly

-Bocsi elbambultam, induljunk-válaszoltam gyorsan



Elindultunk, a munkahelyünkre. Vajon ő akar engem átváltoztani, vagy ... megölni. Nem tudom hogy most mi van? Az biztos hogy a Culleneknek erről nem szólok semmit.



-Szia Morris-köszöntük egyszerre Mollyval, erre persze elmosolyogtuk magunkat

-Sziasztok lányok!!-köszönt Morris



Elég sok vendég volt. Végül is hamar eltelt az idő. Morris 8kor elküldött minket, hogy tanulni is kéne. Persze mi vettük az adást így hát elmentünk, de elötte elköszöntünk Morristól. Nagyon jó fej! Kezdem meg szeretni. Ezen elmosolyodtam:). Aztán megint megpillantottam az ismeretlent. Arany színű szemei voltak, szóval... vegetáriánus. Vajon miért követ??



-Bella!! Ez a fiú ott volt a plázánál is nem??-kérdezte Molly

-Nem tudom, nekem is nagyon ismerős...-válaszoltam

-Szerintem most siessünk-ajánlotta Molly



Beültünk a kocsiba és elindultunk haza. Most 10 perc alatt megérkeztünk. Felsiettünk a szobánkba, majd elindultunk elintézni a dolgainkat. Tusolás, hajmosás, fogmosás, átöltözés. Egy óra alatt megvoltam minddel. Holnap megyünk bulizni Mollyval. Mostanában nem beszéltem se Tommal, se Nickel. Na mindegy holnap, majd jóváteszem. Csak nem tudom mivel. Majd befeküdtem az ágyamba és elég hamar elnyomott az álom. Álmomban... átváltoztam, mármint újszülött voltam. Épp el akartam fogni egy medvét, amikor sokkal édesebb illatot éreztem. Elkezdtem rohanni az illat után, és megpillantottam egy embert... Rácuppantam a nyaki ütőérére és ... szívtam a vérét. Erre felriadtam, és zihálva kapkodtam levegőért.



-Háát ez nem semmi!!-mondta magamnak

-De nem ám!!-válaszolt mellőlem valaki



A hangja olyan bársonyos volt olyan érzéki. Rá néztem és az a vámpír állt melettem, akivel összefutottam a plázánál is.



-Te mit keresel itt, és mégis ki vagy?-lérdeztem most már idegesen

-Sssshh... nyugalom. Én vagyok a te megmentőd... És a nevem Mylo. Tudom hogy szeretnél vámpír lenni. -mondta majd odajött hozzám és megölelt.

-Át akarsz változtatni?-kérdeztem félve

-Igen. Mivel érzem a vágyad, ezért akartalak megkeresni, hogy átváltoztassalak. Érzem hogy mennyire szeretnél vámpír lenni. A döntés rajtad áll, hogy mikor akarsz át változni. Te döntesz.

-Szóval, ezen még gondolkoznom kell, de hamar megmondom a válaszom. És mindenképpen vámpír akarok lenni.

-Ezen segíthetek Isabellaa-suttogta a nevemet

-Jolvan, de most kérlek menj el, majd holnap ugyis találkozunk, nem gondolod?-kérdeztem

-De !! Addig is szia!! -és megcsókólt

-Szia!!.köszöntem én is



Mylo vajon hogy került ide?? Most biztos nem fogok tudni visszaaludni... De nem is gond, nem sokára vámpír leszek. De akkor többet nem találkozhatok Mollyval, Charlieval, Reneevel, senkivel sem aki ember. De én már döntöttem, és vámpír leszek, akár tetszik a Culleneknek, akár nem. De mikor változtasson át? Mondjuk... ööö... holnap péntek... utánna szombat... szombaton, vagyis holnap után. Nem jóóó, szombaton apámhoz utazok, de amint visszaértem, beszélek Myloval, hogy változtasson át. Mollyval nem tudom hogy mi legyen... ha elmondanám neki az igazat, akkor hülyének nézne. Nem hinne a vámpírokkal kapcsolatban. Addig gondolkoztam amíg vissza nem aludtam... szerencsére álomtalan álmom volt. Reggel a telefoncsörgésre keltem, 6 órakor. Elintéztem a reggeli teendőimet, majd felöltöztem. Egy lila felsőt választottam egy farmerrel, és egy sportcipőt vettem fel. A lila felsőmre vettem még egy bőrkabátot, és felcopfoztam. Majd mentem szólni Mollynak, hogy keljen fel mert 7 óra...