6.fejezet

Megfogadom, hogy Edwardra többé rá se hederítek. Amikor elhagyott kész roncs voltam. Ezt nem fogom neki megbocsátani. Azt mondta: Olyan lesz minden mintha nem is léteztem volna. Ahhoz képest elég sokszor morog, dühöng, féltékenykedik, ha Tommal beszélgetek. Azt hiszem hogy megpróbálom Tommal, persze ha ő is akarja. És ha esetleg Edward szeret akkor tuti féltékeny lesz, na nem mintha érdekelne, najó ha azt mondanám hogy nem érdekelne akkor hazudnák, mert igenis féltékennyé akarom tenni.
És igen asszem adok egy esélyt Tomnak, talán el tudnám felejteni Edwardot,ami nem valószínű, hiszen egy vámpírt nem lehet elfelejteni. Majd elmentem a fürdőbe megmosni az arcom, és indultam kifele, hogy egyek egy kis Pizzát, mit nem mondjak elég éhes vagyok.


-Mondjuk furcsa, hogy nem szólt, hogy menjek enni...-gondolkodtam magamban


Aztán megpillantottam Emmettet. ÁÁhhh... biztos hallotta amikor Molly elmondta a fiúknal hogy hol lakunk.


-Szia Emmett!!-köszöntöttem vidáman

-Szia Bella!!-köszönt vigyorogva

-Hát te??-kérdeztem tettetett meglepődöttséggel, lehet hogy jó színésznő lennék...

-Csak eljöttem, meglátogatni téged, de mivel aludtál, ezért beszélgettünk Mollyval-mosolygott Em

-Áhh...értem!!-mondtam mosolyogtam

-Pizza van??-kérdeztem

-Még nincs, de ki kellett volna már hozniuk!!-értetlenkedett Molly,majd bement a szobájába

-Kár, kezdek éhes lenni-mosolyogtam, majd megkordult a gyomrom elég hangosan,és persze ezt egy vámpír tuti hogy meghallotta, ezért elvörösödtem

-Naah... Ez hiányzott én nekem...!!!- mondta Emmett a kelleténél egy kicsit hangosabban, és persze vigyorogva

-Nekem pedig a beszólásaid hiányoztak!!- vágta, vissza vigyorogva

-Tudom!- mondta tettetett nagyképűséggel, de sajnos elnevette magát, és háát ezen meg én nevettem

-Jah!! Amúgy Esme és Carlisle is üdvözölnek, és azt kérdezik hogy mikor fogod őket meglátogatni-

-Háát nem tudom...-semmi kedvem egy házban lenni Edwarddal és Natalieval, de tényleg nagyon rég láttam Esmet és Carlislet - holnap nem jo, mert munkát keresünk, de utánna, szerdán ha megfelel, lehet hogy lenézek.

-Megdumáltuk-mosolygott Em

-Oké-vágtam rá

-Akkor én megyek is, mert a többiek otthon biztos keresnek, és háát nem mondtam hogy eljövök hozzád...

-Jah oké, de majd máskor is benézel??-kérdeztem, Emmettet nagyon szeretem, mert még ha gáz van akkor egy poénnal próbálja elütni a körülöttünk lévő feszültséget

-De csak akkor, ha szerdán te is lejössz hozzánk-mondta vigyorogva

-Oké-válaszoltam tömören

- Jolvan, a szavadon foglak!!-mosolygott

-Rendben-mosolyogtam vissza

-Akkor szia Bella-köszönt el

-Szia Emmett- köszöntem én is


Tök aranyos, a suliban mondtam hogy látogasson meg nyugodtan, erre le is jött, nem gondoltam volna hogy tényleg lejön. Aztán csengettek. Végre meghozták a Pizzát... Vittem is a bukszát, de amikor kinyitottam az ajtót, megtorpantem... Ezt nem hiszem el mért ver engem ennyire az Isten?? El akarom felejteni, de így nem fog menni... Remélem valami jó indoka van annak, hogy idejött, mert ha nem esküszöm hogy kipenderítem innen.


-Szia Bella!!-köszönt

-Szia! Mi járatban erre fele??-kérdeztem