15.fejezet

Bocsánat, hogy csak most hoztam, de 2 napon keresztül írtam, hogy hosszú legyen, és remélem nem lett unalmas!!! Véleményeket kérek!!!:)

Reggel, szörnyű fejfájásra ébredtem. Semmire sem emlékszem. Még a tegnapi ruhámba voltam. A sminkem meg elkenődött. Összeszedtem magam és elindultam letusolni. Mivel még ''kómás'' voltam, így a hideg vizet engedtem magamra, ilyedtemben ugrottam egy nagyot (ami nem volt jó ötlet) és bevertem a homlokom a csapba.

-Uuhh, ez be fog lilulni!! Jól kezdődik a napom!!-fortyogtam

Hát most már felébredtem. Azonnal elzártam a csapot, és most már melegebb vizet folyattam magamra. 20percig áztattam magam, majd rászántam magam az öltözködésre. Viszzamentem a szobámba és kerestem egy melegítőt és egy sima polót. Majd kimentem megnézni Mollyt. Épp kávét készült felrakni. Ő is olyan ramatyul nézett ki mint én tusolás előtt.

-Szia!! Hát te mit csináltál a homlokoddal??-kérdezte

-Mér milyen a homlokom??-és rohatam egy közeli tükörhöz

-Lila-somolygott

-Áu !! És még fáj is!-nyögtem fel mikor hozzáértem

-No para!! Alapozóval eltüntetjük-mosolygott még mindig Molly

-Valahogy én ezt nem érzem viccesnek-mondtam sértődötten

-Amúgy meg tegnap rád sem ismertem...

-Miért ?? Mit csináltam??-kérdeztem

-Háát, ekég sokat ittál... az az Edward hozta neked a vodkanarancsot. Aztán odamentem hozzátok és háát épp smároltatok. Most akkor összejöttetek?? Újra??

-Már emlékszem... de nem jöttünk össze... vagyis nem tudom. Hogy kerültünk haza??

-Háát volt benned pia és nem is kevés, Nick felajánlotta hogy hazavisz minket.

-Aha!

Jaajj most teljesen össze vagyok zavarodva. Talán szakított Edward Natalival?? Vagy csak megcsalata?? Háát én már tényleg nem értek semmit. A gondolataimat a telefonom csöngése szakította félbe.

-Szija Bella!!-köszönt vidáman Alice

-Szijja Alice!!

-Van kedved átjönni hozzánk??-kérdezte

-Háát lenne, de nem tudom hogy...-itt félbeszakított

-Nincs semmi de!! 14.00kor átjössz?? Vagyis 1 óra múlva!!

-Ööö ...oké

-Jolvan várlak, és pontos légy!! Szijja Puszi

-Szia-köszöntem énis

-Molly!! 2kor átmegyek Alicehez!! Sietek haza!!-kiabáltam a szobámból

-Oké-kiabált a konyhából

Odamentem a szekrényemhez és egy farmert meg egy felsőt kerestem. A farmer szürkés, a felsőm pedig fekete. Felráncigáltam magamra, majd lementem Mollyhoz. Molly épp kávét ivott.

-Van nekem is??-kérdeztem

-Persze!! A mikróban.

-Köszi!!-hálálkodtam

Megittam a kávét és felszaladtam még gyorsan a fürdőszobába. Raktam fel a homlokomra egy kevés alapozót, hogy ne lássák mennyire béna vagyok... hoppá, a vámpíroknak éles a látásuk. Eltudom képzelni, ahogy Emmet rámnéz és kajánul vigyorog... és elsüt egy viccet...Jolvan idelye indulni.

-Molly elmentem, majd jövök!!

-Okés!! Siess haza...

Megfogtam a kocsikulcsom, és bevágódtam a sofőrülésbe. Életre keltettem a kocsim és elindultam a Cullen ház felé...

10 perc alatt odaértem. Kopogtam, és Esme nyitott ajtót.

-Szia Bella!! Régen láttalak!!-üdvözölt

-Szia Esme!! Én is!!-mosolyogtam rá

-Szia Bella!!-köszöntek kórusban Alice, Rose, Emmet és Jasper.

-Sziasztok-köszöntöttem öket

-Te Bella, megfejelted az ajtót??-kérdezi vigyorogva Emmet

-''Kezdődik''-gondolom magamban

-Nem Emmet nem fejeltem meg az ajtót, csak ...baleset történt - muszály mindig, mindent észre vennie??

-Akkor ... rosszat álmodtál, és lefejelted a padlót, amikor leestél az ágyról??-kérdezte vigyorogva Emmet

-Nem, nem estem le az ágyról... és most fogd be!! - kezdtem ideges lenni...

-Bella!! Menjünk fel a szobámba, beszélni szeretnénk veled.-jelentette ki Alice

-Te és még ki??-kérdeztem

-Én-ezt a hangot bármikor felismerném ez Edward

-És miről??-kérdeztem

-Menjünk, és mindent időben megtudsz...-válaszolt Edward

Háát remélem, nem a tegnapi csók miatt akar beszélni. Csak éljem túl ezt a napot. Felmentünk a lépcsőn, de nem nagyon figyeltem, így majdnem hátraestem. De valaki elkapott, 2 hideg kezet éreztem a derekamon. Ránéztem, és Edward volt az. Ő is a szemembe nézett. Elvesztem abban az aranybarna szempárban. Krákogásra lettem figyelmes, háát valahogy gondoltam, hogy csak Emmet lehetett. Kibontakoztam Edward öleléséből, mondtam neki egy köszönöm félét és Alice szobájába mentem. Edward jött utánnam. Bementünk a szobába, és Alice az ágyra invitált minket.



-Ha a tegnap történtek miatt akartok velem beszélni, akkor sajnálom... hiba volt!!-kezdtem el mentegetőzni




-Én nem nevezném hibának. Már régóta ezt akartam.-mondta Edward inkább magának




-Nem erről akartunk beszélni veled!!-mondta Alice




-Akkor??-nagy kő esett le a szívemről, hogy nem csók miatt hívott Alice




-Volt egy látomásom, hogy Mylo ...megöl.-kezdett bele Alice




-De hiszen, már legalább 2 napja nem láttam-mondtam




-Te nem láttad, de minden lépésed figyeli. Már eltervezett mindent. -mondta Edward




-Mindent?? Mármint??-kérdeztem




-Az ő képessége az, hogy eltudja hitetni másokkal, amit szeretne. Mindent úgy ad elő, hogy elhidd neki. Eddig azért hagyott életben, hogy elnyerje a bizalmad. Azt mondja neked, hogy átváltoztat, de nem fog. Rád úgy gondol, mint reggeli, ebéd, vagy vacsora.-világosított fel Edward




-Akkor most mitcsináljak??-kérdeztem kétségbeesetten




-Háát meg kell ölnünk, kölömben nem lesz ennek jó vége-mondta Alice




-Mármint darabokra tépitek, és elégetitek??-kérdeztem félve




-Bella ezt kell tennünk, nem akarjuk, hogy valami bajod essen, te már a család részéhez tartozol.-mondta Alice




-Nem Alice!! Már nem...!! Most pedig mennem kell!! -mondtam




-Bella, te már a testvérem és a legjobb barátnőm vagy és nem akarlak elveszíteni-mondta Alice




-Köszönöm Alice, de én nem érdemlem meg a barátságodat!! Most pedig megyek, majd suliba talizunk!




-Várj Bella!! Nekünk is beszélnünk kell-termett mellettem Edward




-Miről??-kérdeztem, csak ne a tegnapi csókról...


-Gyere be a szobámba... kérlek-könyörgött nekem Edward




-Rendben-adtam meg magam





Bementünk a szobájába. Leültünk az ágyára???

-Neked mióta van ágyad??-kérdeztem, aztán végülis beugrott Natalie. Ohh hát persze, vajon mire kelhet??

-Hát egy ideje...-válaszolt

-Mindegy, szóval?? Mit akartál mondani?-tértem a lényegre

-Szóval, a tegnapról akartam veled beszélni... én nem bántam meg...

-Edward, megcsaltad velem Nataliet!!! Gondolom el se mondtad neki!!-keltem ki magamból

-Bella, Natalie szerelmes belém, én nem szeretem őt!!

-Akkor mér vagy vele??

-Mert én ... mert én változtattam át-mondta félve a reakciómtól

Oh, szóval Natalie megkéri Edwardot hogy változtassa át és átváltoztatja. Én meg 1 évig biztos győzködtem, hogy változtasson át, de engem nem akart.

-Áhh, szóval Natalie megkér hogy változtassad át, és te átváltozatod??-kérdeztem idegesen

-Nem!! Vagyis igen, de muszály volt-mentegetőzött Edward

-És miért?? Mert féltél, hogy meg fog öregedni?? Vagy mert rájött a titkodra és megkért, hogy vátoztasd át?? Te pedig igent mondtál!!-már kiabáltam

-Bella, amikor...elhagytalak, akkor hetekig nem ittam. Aztán Alice fenyegetett meg hogy menjek el vadászni. Én elmentem. És Natalie pont akkor volt az erdőben, hogy pontosan mért azt még mindig nem tudom. Én pedig rávetettem magam és megharaptam. Ha Emmet nem lett volna ott akkor megöltem volna. Így hát Natit hazahoztuk és ő átváltozott. Belém szeretett, és kért egy esélyt... Alice rábeszélt, hogy csak egy esély adjak neki. És én megadtam neki azt az egy esélyt.

-Értem. Én most már megyek!! Nem akarok zavarni!!-suttogtam

-Bella, te sohasem zavarnál... Szeretlek!!-mondta

-Szia Edward-köszöntem el, majd elindultam elköszöntem mindenkitől, és a kocsim felé vettem az irányt. Beszálltam és életre keltettem a kocsim. Holnap pedig korán elindulok apámhoz.